Túlnyomásra méretezett kerámiacsöves kémény éles bevetésen

Az érintett területek közvetlenül vagy közvetve érdekelt résztvevői hosszú ideig kénytelenek voltak félinformációkból és kétes eredetű híresztelésekből megjósolni a jövőt, ami gyakran oda vezetett, hogy hasonlóan a jóslásra alkalmas csontokat markából a földre ejtő mágushoz, az információkból ki-ki egyéni érdekeinek vagy jövőbeli terveinek megfelelő értelmezést olvasott ki.

Mindeközben az élet nem állt meg, annak ellenére sem, hogy a bekövetkezett vagy az éppen alakot öltő változások hatására néhányan gondolkodóba esetek a jövőt illetően. A folyamatban lévő és a tervezőasztalokon készülő beruházások döntéshozói a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezetés kapcsán szembesültek a mit lehet (?) és mit érdemes (?) kérdésekkel. A legnagyobb dilemmát a „turbós vagy kondenzációs” kérdés okozta, a nyári határidő ugyanis lehetőséget biztosított a 86% hatásfok alatti gázkészülékek beszerelésére és üzembe helyezésére, ez viszont eldöntendő kérdést generált az égéstermék-elvezetést illetően is.

Ezzel a kettősséggel szembesült az a miskolci beruházó is, aki a borsodi megyeszékhely egyik legkedveltebb, gyönyörű kilátással rendelkező lakóövezetébe, a Bencések útjára álmodott meg egy két épületből álló, nyolclakásos lakóparkot. A gépésztervező, aki jól ismerte és korábban is előszeretettel alkalmazta az ilyen kémény-rendszereket, ebben az esetben is a jól bevált módszerhez nyúlt, mégpedig a kerámiacsöves gyűjtőkéményhez. A korai tervekben egy méltán közismert, huzathatásra méretezett gyűjtőkémény szerepelt, normál, zárt égésterű gázkazánokkal. Azért méltán közismert, mert ez a párosítás évtizedek óta több ezer lakásban nyújt biztonságos megoldást a fűtéshez, használati melegvíz-előállításhoz és az égéstermék-elvezetéshez.

A fentebb említett változások miatt azonban felmerült a kérdés: sebtében vigyék végig a még elfogadott és jól bevált összeállítást, vagy gondolva a jövőre, válasszák a korszerű kondenzációs kazánokat a… Mivel is? Mire lehet azokat rákötni? Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?

Az igények világosak voltak: a lakásonkénti egyedi fűtést biztosító, szintenként elhelyezett kazánok égéstermékének költséghatékony és biztonságos elvezetése, valamint az égéstermék-elvezetés nyomvonalán egy szellőzőakna kialakítása. Azonban nem lenne izgalmas a történet egy kis csavar nélkül. Addig, míg a normál zárt égésterű gázkazánok (a köztudatban turbós kazán) esetében az égéstermék gyűjtőkéményben történő elvezetése teljes mértékben elfogadott és alkalmazott módszer, a kondenzációs gázkazánoknál ezt a feladatot elsősorban a gyári kivezetésekkel vagy egyéb, nem kéményes égéstermék-elvezetésekkel tudták elképzelni. Ennek megfelelően ötletszinten megjelent a színen a turbócső. Elsőre ideális megoldásnak tűnt; kicsi a helyigénye, olcsó, pikk-pakk beépíthető, probléma megoldva. Vagy mégsem?

Előkerült a papír, a ceruza és a léptékvonalzó. A cső vékony, de nem túl csinos, el kell fedni. És mi lesz a szellőzőkürtővel? Egyszerű: a cső elfedésére szolgáló strangból lesz kialakítva. Miből legyen az akna? Tégla, ytong, gipszkarton szerkezet? Akkor pontosan mekkora is kell? Ja, és mekkora lesz? Újabb instrukció érkezik: Urak, ne feledkezzenek meg a turbócső gumitömítéseinek időszakos ellenőrizhetőségéről, várható cseréjéről. Ez már előírás. Na, ez egyre bonyolultabb. Ütemezés, költségek. Kell lennie egyszerűbb megoldásnak. Kollégák, nem lehet ezt megoldani kéménnyel? Kérdezzük meg.

A régi kapcsolatnak köszönhetően gyorsan kialakult az újabb párbeszéd a kéménygyártóval. „Létezik kondenzációs kazán fogadására alkalmas kémény? Természetesen, létezik. Több készüléket is rá lehet kötni, mint régen a turbós készülékekhez alkalmazott kéményekre? Természetesen, igen. Van olyan, ami szellőzőkürtős? Természetesen, van.

A kérdéseket ezután kéménygyártó szakembere tette fel. Mennyi kazánt terveznek egy kéményre csatlakoztatni? Kettőt és hármat. Szintenként egyet-egyet? Igen. Akkor javaslom a P1-es, túlnyomásos rendszert. Olyan is van? Természetesen, ráadásul a túlnyomásos rendszer kisebb átmérővel működik, így a kémény befoglaló mérete is kicsi. Ennek a verziónak a mérete a szellőzőkürtővel együtt 35x51 cm. A túlnyomásra méretezett rendszer, szemben a gravitációs üzemmóddal, mentesül a külső környezeti tényezők befolyásoló hatásából adódó huzatanomáliáktól, így a működése biztonságosabb.

A kémény és a kazánok együttes működését a gyártó az MSZ EN 13384 szabvány szerinti hő- és áramlástechnikai méretezéssel igazolta. A kérdés eldőlt, de közben sajnos sok idő eltelt. A szoros határidő szintén a hazai gyártású terméknek kedvezett, hiszen a végleges döntéstől számítva már a harmadik napon a kivitelezés helyszínén volt a teljes megrendelt mennyiség. A gyártó és a kivitelező egyeztetése nyomán a munka elkezdése előtt, a kéményt építő szakemberek a helyszínen találkoztak a gyártó képviselőjével, ahol részletes útmutatást kaptak az építéssel összefüggő minden felmerült kérdéssel kapcsolatban. A köpenyelemes rendszerű P1-es kémény a kivitelezésnek a kéményépítéssel azonos szakipari fázisában került a helyszínre, így az építés tökéletesen illeszkedett az ütem szerinti folyamatba. Egy munkafázisban felépült az égéstermék elvezetésére szolgáló kémény és a szellőzőkürtő.

Az én házam, az én váram, állítja a jól ismert közmondás. Egyes statisztikák szerint a lakásvásárlók többsége előnybe részesíti az egyedileg kialakított fűtési rendszert, hiszen így biztosan csak a fogyasztásának megfelelő költségekkel kell számolnia, és nem függ esetleges renitens szomszédoktól, bérlőktől. A tervező és a beruházó jó döntést hozott, hiszen a kémény biztosítja ezt a függetlenséget, a kiváló minőségű kerámiacsőnek köszönhetően a kémény élettartama hosszú, karbantartási költsége alacsony, és a későbbiekben lehetőséget nyújt a kazánok tetszőleges, akár lakásonkénti cseréjére is. Jó döntést hoztak, mert a kémény érték, ami értéket teremt.

További információk: https://kemenyshop.leier.hu/kezdolap