Komlós Andor interjú - a Leier Hungária Kft. sikereinek titkát az ügyvezetővel fejtettük meg

Jó szervezéssel pár nap alatt felépülhet egy ház!

Immár 34 éve rendre a piaci változásokat megelőzve hoznak jó döntést, és most egy olyan folyamat motorjává váltak, amire égető szüksége van a magyar építőiparnak. A Leier Hungária Kft. sikereinek titkát Komlós Andor ügyvezetővel fejtettük meg.

A rendkívüli tempót diktáló magyar építőiparban egyre jelentősebb szerepe van az előregyártásnak, amiről most már nem csupán elméleti szinten, hanem a nagy projektek leírásaiban is egyre többet lehet hallani. Ezzel együtt egyre többször szerepel a hírekben az a cég, amelyik úttörő szerepben van ezeknél a megoldásoknál. A Leier Hungária Kft. működését az ügyvezető igazgatójával, Komlós Andorral beszéltük át, aki 2006 óta irányítja az osztrák cégcsoport magyarországi vállalatát. Az interjút a társaság nemrég kibővített, jánossomorjai telephelyén készítettük, ami a cég egyetlen előregyártó üzemeként kiemelt stratégiai szereppel bír.

Náluk már a 80-as években a vevő lett a király

Az osztrák vállalat családi vállalkozásként indult el 1965-ben, kezdetben betongyártással és kereskedelemmel foglakozott. Meghatározó fordulat volt, hogy 20 év elteltével a keleti piacok felé fordult a társaság, azon belül pedig Magyarország lett a legfőbb irány.

A Leier az első külföldi építőipari gyártó cég volt hazánkban egy vegyesvállalatot létrehozva 1985-ben, és az előrelátó stratégia teljes sikert hozott.

„Az alapító, Michael Leier már akkor látta a közelgő rendszerváltást, és a piacgazdaság eljövetelét. A siker egyik kulcsa a lépéselőny volt a többi céggel szemben, a másik pedig az országba behozott szemlélet. Utóbbi teljesen újnak számított az akkori szocialista gazdaságban, miután arról szólt, hogy a vevő a király. Ezt Michael Leier nagyon szuggesztíven képviselte, és megkövetelte az összes munkavállalótól.”

A sikeres piacra lépést jelzi, hogy a Leier Hungária Kft. a 90-es évek végére az egész országot lefedte a gyártóüzemeivel, miközben a téglagyártás is beindult. A 2000-es évekre pedig annyira kiszélesedett a Leier termékskálája, hogy teljes megoldásokat tudott kínálni a beruházóknak. Ez akkoriban még nem igazán volt jellemző, így újabb piaci előnnyé vált. „Ha például megkeresett minket egy társasház fejlesztője, akkor nálunk meg tudta oldani az alapokat, a zsalukövet, a téglát, a födémet, a lépcsőt, a kéményt és a térburkolást is - ezzel rengeteg időt takarított meg.”          

Ezért van főszerepben a magyarországi Leier

Komlós Andor hangsúlyozza, a tulajdonos azóta is úttörő szerepben van, nem véletlen, hogy az összes magyarországi nyereséget visszaforgatja az itteni cégbe. „Újabbnál újabb termékeket és technológiákat hoz be az országba.” Az előre gondolkodó stratégia a mai napig sikeres: a Leiernek jelenleg kilenc üzeme van Magyarországon. A kilencből kettő téglagyárként, a másik hét pedig betonüzemként működik. A legutóbbi két beruházásuk során a hajdúszoboszlói és a jánossomorjai üzem épült fel, de további fejlesztések is tervben vannak. „A szemlélet eredményeként a szerkezetépítő anyagok terén piacvezetők és a legnagyobb gyártók vagyunk” – teszi hozzá Komlós Andor.

A Leier Ausztria és hazánk mellett Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban és Ukrajnában van jelen.

A magyar cég meghatározó szerepét az is jelzi, hogy a 39 telephellyel bíró Leier csoport 2000 alkalmazottjának a felét Magyarországon fogalkoztatják.

„Ráadásul a hét ország összforgalmának a fele képződik Magyarországon. Ebben benne van az is, hogy a Leier keleti terjeszkedése innen indult, és a tulajdonos teljes mértékben megtalálta a gondolkodásmódjához illeszkedő embereket és lehetőségeket.”

„Ugyanakkor fontos az is, hogy Michael Leier szeret itt lenni, félig magyarnak vallja magát” – teszi hozzá Komlós Andor. Hozzáteszi, a tulajdonos 73 évesen is aktívan kiveszi a részét a cég életéből.

„Ugyanakkor ma már az unokái veszik át a tulajdonosi feladatokat, akik Magyarországon laknak, és beszélnek is magyarul.”

Akkor fejlesztettek, amikor mások a fékre tapostak

A közelmúltban is van egy meghatározó mérföldkő a Leier Hungária Kft. életében. 2017 júliusában az alapanyaggyártó egy olyan fejlesztést jelentett be, ami hat településen összesen 7,1 milliárd forintra rúg. Ez újfent kiváló stratégiai döntésnek minősült, hiszen a magyar építőipar 2017-ben és 2018-ban végül összességében egy 63 százalékos növekedést teljesített. A Leier tehát már akkor elkezdte kiépíteni azt a kapacitást, amire most elképesztően nagy igény jelentkezik.

Komlós Andor ugyanakkor korábbra helyezi a hangsúlyt. „Még jócskán a recesszió idején 2009-ben és 2010-ben új termékeket és vezetési rendszereket vezettünk be, új gépeket vásároltunk és új üzemeket építettünk. A kapacitásainkat pedig összességében megdupláztuk, és versenyképes árakat tudtunk teremteni. Mindezt egy olyan környezetben, amikor senki nem mert hitelt felvenni, senki nem mert építkezni, és az összes nagy konkurens gyártó leállította a beruházásait.”

Ami elmaradt, azt egyszer pótolni kell

A Leier abban a helyzetben olyan új termékeket fejlesztett, amelyek betonból készülve egyszerűbben láttak el bizonyos funkciókat, mint más anyagból készült hasonló termékek. Ugyanakkor már akkor törekedtek arra, hogy növeljék a termékek készültségi fokát. „Mindez jelezte, hogy a tulajdonos abszolút hosszútávban gondolkodik Magyarországon. Ennek a lépésnek ugyanis az volt a fő célja, hogy az összes munkavállalónkat meg tudjuk tartani a Leier Hungáriánál, ami teljesült is.”

Komlós Andor hozzáteszi, az építések drasztikus visszaesése már akkor is jelezte, hogy egyszer ezeket az elmaradt beruházásokat egy felfutásban kell pótolni az országnak. Szavait igazolja, hogy az utóbbi években hirtelen nőttek nagyot a megrendelői igények: „Ne feledjük, hogy tavaly 36 ezer lakásra adtak ki engedélyt, miközben kevesebb, mint a fele épült meg, miután a kapacitás nem tud ilyen gyorsan igazodni a kereslethez.”

Megint olyat csináltak, amit senki más

A magyarországi cég egyik kulcsterülete jelenleg az előregyártó ágazat, amire egyre nagyobb kereslet van hazai piacon. Az ehhez szükséges technológia és know-how azonban nem most épült ki, miután ez a fajta megoldás a nyugati piacokon már sok évvel ezelőtt megjelent a munkaerő szűkössége miatt.

„A Leier Hungária Kft. Jánossomorján már 15 éve gyártja ezeket a szerkezeteket Ausztria piacára.

2017 nyarán ennek a kapacitásnak csupán bővítését jelentettük be. Ami viszont nagyon új volt, az az, hogy ezt a típusú kivitelezést a magyar piacra kezdjük el bevezetni, ahol ezt eddig senki más nem csinálta.”

Az újfent úttörő szerepet felvállaló Leier helyzetét nem könnyítette, hogy hazánkban a szocializmusban épült panelekhez negatív felhang párosult. „Persze az teljesen más, hiszen akkor egyetlen egyféle panel volt, és mindent abból építettek meg. Ezzel szemben a mi felfogásunk egészen más, miután bármilyen tervet befogadunk, és ez alapján az épületet szeletekre bontjuk. Végül pedig ezeket a szeleteket lapra szerelve kiszállítjuk az építkezésre.”

Elég hozzá három segédmunkás és egy darus

A korábbi lépésekhez hasonlóan ez is bátor döntés volt, hiszen a kapacitásbővítés kezdetekor ez teljesen új megoldásnak számított Magyarországon. Ugyanakkor azóta számos nagyberuházáson adunk hírt az előregyártott elemek jelenlétéről, vagyis az elképzelés beigazolódott.  

Hogy mennyivel egyszerűbb ez a megoldás a hagyományoshoz képest, azt Komlós Andor konkrétan is érzékelteti. „Egy építkezésen három segédmunkás és egy darus segítségével elkészül egy ház. Helyükre illesztik a falat, és egy ferdetámasszal lecsavarozzák az alaphoz, utána pedig betonnal töltik ki. Így mindössze egy nap alatt egy épületben egy szintet, mintegy 400 négyzetmétert el lehet helyezni.” További fontos tényező, hogy ez a fal sokkal pontosabb, mint a külső helyszínen készült fal. „Ideális üzemi környezetben precízebben le tudjuk gyártani.”

Az előregyártott elemek épületfizikai tulajdonságai is előnyösebbek. „Ennél a falnál akár 10 centit is lehet nyerni a belső térben, miközben ugyanazokat a tulajdonságokat tudja, mint a téglából épült fal. Ugyanakkor rendkívül jó a léghanggátlása és a hőtartása is, mivel a beton nehéz anyag.”

Képes kiváltani az oszlopokat és tartófalakat

Hogy minél jobban terjedjen a magyar piacon ez a megoldás, a Leier Győrben egy rutinpályát is létrehozott, ahol az előregyártott elemek összeállítását gyakorolhatják a kivitelező brigádok. Ugyanakkor Komlós Andor szerint az előregyártás legjobb reklámeszköze maga a szakértelem. „Nagyon sokat jelent, hogy mi egy beruházóval le tudunk ülni a tervezésnél, és lépésről lépésre meg tudjuk vizsgálni, mik azok az elemek, amelyekben érdemes ezt a megoldást választani.”

Ezzel a technológiával például nagyon sok oszlopot és tartófalat lehet kiváltani. „Vannak ugyanis olyan födémeink, melyek nem igényelnek alátámasztást. Erre egy jó példa az üreges födém, amit 27 méteres fesztávolságig gyártunk.” Hozzáteszi, az is sokat segít, hogy az elemek vasmennyiségét szabadon tudják változtatni a statikai igényeknek és a teherbírási követelményeknek megfelelően.

„Mindez egy nagyon szabad gondolkodást tesz lehetővé a tervezők szintjén.”

Az üzemben standard a minőség, a helyszínen egyre kevésbé

Az iménti példák elsősorban a beruházó és a tervező dolgát könnyítik meg, de Komlós Andor hozzáteszi, az igazi előny a kivitelezői oldalon jelenik meg. „A komoly munkaerőhiány egyre több céget terel abba az irányba, hogy az előregyártás előnyeit kihasználja.” A helyszíni munkákat az is csökkenti, hogy az előregyártott elemekbe már be tudják építeni az elektromos szerelvényeket, de olyan falelem is van már, amibe az ablak is belekerül.

„Ha az építkezés jól meg van szervezve, és folyamatosan tudják fogadni az elemeket, akkor pár nap alatt fel tud épülni egy ház. És azért manapság az idő a legdrágább mindenkinek.”

Ez szó szerint értendő, miután két hét munkaidő is jelentős költségelemet jelent a megemelkedett bérszintek miatt.

Hogy menyire igényli a magyar piac az előregyártást, az mutatja, hogy volt egy olyan időszak, amikor annyi volt az igény, hogy várni kellett a termékekre. „Mostanra azonban a jánossomorjai kapacitásbővítésnek köszönhetően folyamatosan és gyorsan tudjuk kiszolgálni az igényeket.” Komlós Andor szerint az adja a siker alapját, hogy a cégek ezzel az eszközzel képesek több munkát elvállalni vagy ha kisebb lett a csapatuk, akkor tudják tartani a korábbi szintet.

Két további fontos tényező a munkaerő felhígulása és túlterheltsége: „Ezek miatt az építkezéseken vagy összecsapják a munkát, vagy nem szakszerűen végzik el, miután sokszor nem szakembereket alkalmaznak az emberhiány miatt. Mi viszont ezzel a megoldással standard minőséget biztosítunk, kiküszöbölve ezeket a hibákat az épületekben.”

Van, ahol csak a lépcső készül ezzel módszerrel

A Leier alapvetően komplett megoldásokat kínál, egy-egy beruházást átfogóan kiszolgálva. Ugyanakkor az értékesítési adatokból kiderül, hogy vannak termékek, amiket külön is nagy előszeretettel keresnek a vevők. Akár családi házak esetében is, miközben a ház többi részét hagyományos módon építik. „Az előre gyártott lépcsőinkre nagy a kereslet, miután ma már a helyszínen senki nem zsaluz, vagy ha igen, akkor aranyárban.”

A Leier a beruházók, a tervezők és a magánszemélyek felé egyaránt építi a csatornáit: „Ha például valaki elakad otthon az építkezésnél, felhív minket, és elmondja az igényeit, tudunk neki tervezni egy lépcsőt, és ki is szállítjuk.”

A készültség fokának a növelése a jó válasz a mai helyzetre

További lendületet adnak a Leier innovatív termékei. Közülük a Durisol a természetbarát jellege miatt is kiemelkedik.

„Ez egy úgynevezett fabeton anyag, ami hulladékfából készül, vagyis újrahasznosítást biztosít. Ráadásul maga a Durisol is olyan anyag, aminek a fölösleges részeit le lehet darálni, és újra fel lehet használni a gyártáshoz.”

Ez Magyarországon még újdonságnak számít, de az M0-son és a dél-balatoni vasút mentén már megjelent egy jelentős felületen, miután ebből készültek a zajárnyékolók. „A külseje fabeton, ami nagyon hatékony zajelnyelő felület, a közepe viszont beton, ez pedig a hanggátlást biztosítja. Ugyanakkor gondozásmentes, nem korhad, nem törik, akár 50 évig sem kell hozzányúlni. Ráadásul vandálbiztos, a grafitit is el lehet róla távolítani.” A Durisol elemekből ugyanakkor már hőszigetelt falazóelemeket is kínál a Leier Hungária.

Egy másik hasonlóan érdekes termék a „töltött tégla”, ami képes kiváltani a homlokzati hőszigetelést. A LeierPLAN ISO által akár passzívház színvonalú épület is kialakítható, a bele töltött kőzetgyapotnak köszönhetően. Ez megint egy olyan termék, ami az egyre dráguló utólagos munka kiváltásával hozhat összességében gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb megoldást. „A mai ágazati helyzetre gyártóként úgy tudunk válaszolni, hogy minél magasabb készültségi fokú terméket szállítunk az építkezésre.”

A legapróbb részleteknek is óriási a jelentősége

A megfelelő és pontos kiszállításhoz a lehető legprofibb logisztika társul, riportunk során ebbe is betekinthettünk, bejárva cég tervező és gyártó egységeit. „Az a művészet ebben, hogy a vevők tökéletes kiszolgálása mellett arra is figyelnünk kell, hogy a termelés egyenletes legyen, és minden napra jusson kiszállítás.”

A beérkező tervek alapján a cég mérnökei felszeletelik az épületet, megkeresik a legideálisabb megoldást, és az így generált igények jutnak el a gyártásra.

Nagyon fontos szempont, hogy a termékek a megfelelő sorrendben kerüljenek a teherautóra, és a megfelelő pillanatban érkezzenek az építkezésre, a just in time rendszernek megfelelően.

Mindehhez természetesen a tervezési, gyártási és szállítási időterveknek hajszálpontosaknak és összehangoltaknak kell lenniük. Miután a Leier több párhuzamosan futó, jelentős anyagigényű nagy projektet is ellát, ez komoly kihívást jelent.

Ezen a télen elfelejtett leállni az ágazat

A Leier Hungária Kft. 2016-ban 25 milliárdos forgalommal rekordot ért el, azóta folyamatosan újabb csúcsokat dönt, mára pedig közel 40 milliárdos vállalattá nőtte ki magát. A cégnek az ágazat növekedését sikerült meglovagolnia, a folyamatban jelentős szereppel bír a lakás- és házépítés. „A CSOK és az áfacsökkentés nagyon gyorsan és hatékonyan zökkentette ki a magyar építési ágazatot a stagnálásból” – mutat rá Komlós Andor. Ugyanakkor felhívja rá a figyelmet, hogy

az út- és vasút- és közműfejlesztés is jelentős forgalmat generál számukra, miután ide is számos elemet gyártanak.

Bár a Leier előrelátó stratégiája időben bővítette a kapacitásokat, még így is vannak nehéz pillanatok a megrendelések kielégítése során. „Minden évben van nálunk egy egyhónapos karbantartási munka, erre a leghidegebb hónapként a februárt szántuk. Azonban idén az építőipar nem állt le, és akkora megrendeléstömeg érkezett hozzánk, hogy jelenleg is azzal küzdünk, hogy utolérjük magunkat.”

A cégnek ugyanakkor nem csupán az építőiparban van érdekeltsége. A Leier ingatlanfejlesztőként is tevékenykedik – legutóbb a győri törvényszékkel kapcsolatban adtunk hírt erről – illetve az autókereskedelemben is jelen van.

A nagy cégeknek kötelességük belépni az oktatásba

A vállalat 30 éve van jelen a magyar piacon, rendre jól reagál annak változásaira, rendre előrelátó döntéseket hozva, és ki is használva az abból adódó lehetőségeket. Ehhez azonban egy nagyon hatékony humánpolitikára is szükség van, főleg egy olyan korszakban, amikor egyre nehezebb megtartani a hazai cégek állományát. „Fontos tényező, hogy szinte az összes munkavállalónk ismeri a tulajdonost, és nap mint nap érzékeli, hogy ez egy családi vállalkozás. Hasonló méretű és jellegű cégeknél ez nem jellemző, mert azok többnyire külföldi befektető csoportokkal működnek, akik ráadásul változhatnak is; náluk ezáltal kicsit személytelenebb a közeg.” Hozzáteszi, a Leier régóta híres arról, hogy magas szintű körülményeket teremt a munkához.

A megfelelő munkaerő megteremtéséhez legalább ilyen fontos az oktatásban való szerepvállalás. „Sok képzést tartunk a kivitelezőknek és az építészeknek is, de az iskolákban is ott vagyunk, akárcsak a Szakma Sztár Fesztiválon. Az oktatási intézményeket ingyenes kihelyezett oktatással és építőanyagokkal segítjük.” Fontos tétel, hogy ennek során mind a diákokat, mind a szakembereket tudatosan az új megoldások felé terelik. „Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az intézmények lépéshátrányban vannak, a tematikában olyan elemek vannak, mint például a kisméretű tégla, ami ma már csak egy kiegészítő eszköz. Ugyanakkor például a Durisol elemekről még nem is hallottak.”

Komlós Andor úgy véli, hasonló méretű cégeknek kötelességük ezt a lépést megtenni.

„Közös érdekünk befektetni a jövőbe, és megismertetni a fiatalokat azzal, hogy mi a valóság. Jó lenne azt a szintet elérni, hogy ha valaki kijön a műszaki főiskoláról, akkor ismerje például annyira a Nemetschek-programot, hogy be tudjon ülni hozzánk dolgozni, rajzokat készíteni.

Ennek a programnak egyébként minden iskolában forszírozzuk az oktatását.”

Ha helyzet van, gondolkodás nélkül jön a segítség

Amikor a Leier kulcstényezőiről kérdezzük, még egy fontos elemet világít meg az ügyvezető igazgató. „A sikeres működésben rendkívül fontos szerepe van az egyes üzemeink vezetőségének. Ők és a győri központ egy erős vezetői réteget alkot, melynek tagjai csapatként tudnak együttműködni.”

Az ehhez szükséges filozófiát a családi vállalati szemlélet adja, ami egyfajta vezérgondolatként áthatja a magyarországi céget is. „Könnyen meg tudunk egymással beszélni dolgokat, és összehangoltan működnek az üzemek az ország különböző pontjain. Ha például az egyik üzemből elfogyott a 20-as zsalukő, a másik gondolkodás nélkül besegít.”

Hogy a hosszútávú gondolkodás átjött a tulajdonostól a menedzsmentig, azt az is jelzi, hogy alacsony a fluktuáció az értékesítésben és az üzemvezetésben is. „Ezt a stabilitást pedig a piac is érzékeli.”

A jövőkép megfogalmazásához a múltból indul ki Komlós Andor. „A Leier 2008-2009 tájékán piacvezető szerephez jutott, amikor a legnagyobb gyártóvá vált. Ezt a szerepet szeretnénk még jobban tudatosítani. Ez felelősségvállalás az egész magyar piacért és a hazai építőanyag ellátásért. Kezdve ott, hogy mindenhova szállítunk, egészen addig, hogy az összes szereplővel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Aki egy építkezésen részt vesz, azzal van élő kommunikációnk, így tud szerves része lenni a magyar építőiparnak a Leier.”

forrás: Hegedűs Gergely - Magyar Építők